Kell-e egyáltalán tetőfólia?
Mondhatnád, hogy a tető köszöni szépen, régen jól megvolt fólia nélkül is, így semmi szükség rá. A helyzet azonban az, hogy a tetőfólia rengeteg plusz munkától, és stressztől kímél meg.
Ha ugyanis például beázik a tető, a fólia képes bizonyos mértékig elvezetni a csapadékot, így a vízfelesleg nem a padláson fog kikötni. Ezzel időt nyerhetsz magadnak addig, amíg kiér egy szakember, vagy házilag kijavítod a problémát.
Ráadásul nem is a beázástól keletkező penészfoltok jelentik a legnagyobb problémát, hanem az, hogy a szarufa és a lécek magukba szívják a nedvességet, amitől idő előtt elüszkösödnek és tönkremennek.
Egy-egy léc vagy szarufa cseréje pedig rengeteg plusz költséggel járhat – attól függően, hogy mekkora a kár mértéke.
A másik jó példa erre a porhó problémája. Ha ugyanis a szél behordja a porhavat és a padláson megolvad, az szintén komoly károkat tehet a tetőszerkezetben.
A porhó utat talál a cserepek között a padlástábe, ha nem tesztek tetőfóliát a cserepek, cserepeslemez alá.
De hogyan oldották meg mindezt régen? – kérdezhetnéd teljesen jogosan.
A válasz pedig röviden az, hogy rengeteg munkával.
Ha a tetőléceket cserélni kellett, akkor kicserélték, ha pedig havat kellett lapátolni a padlásról, akkor kilapátolták. Manapság azonban az embernek nincs se ideje, se energiája ilyen dolgokkal foglalkozni: ezért is jó, ha van tetőfólia. Ráadásul a tetőterek, padlásterek régen nem voltak beépítve, így a fóliázás kvázi „felesleges” lett volna.
Az pedig már csak hab a tortán, hogy a fóliával jelentősen megnövelheted a tetőszerkezeted élettartamát, hiszen megóvod a káros UV-sugaraktól, a párától, illetve a víztől. De ne szaladjunk ennyire előre; először is vizsgáljuk meg, milyen tetőfóliák léteznek.
A tetőfóliák típusai
Ökölszabályként azt mondhatjuk, hogy minél alacsonyabb egy tető hajlásszöge, annál erősebb tetőfóliára van szükség. Azonban a típusokat nem ezek szerint, hanem funkciók szerint csoportosíthatjuk.
Tetőfólia mindig a szarufa és az ellenléc közé kerül, megfeszített állapotába.
Léteznek hővisszaverő és nem hővisszaverő tetőfóliák, illetve páraáteresztő képességük szerint csoportosítva párazáró-, és páraáteresztő tetőfóliák.
Ezenkívül a tetőfóliákat lehet a lakótér felőli oldalra, illetve kívülre, a cserépfedés alá, alátéthajazatként is helyezni.
Hogy mikor, melyiket válasszuk, arról néhány sorral lejjebb írunk egy picit bővebben.
Milyen tetőfóliát használjunk?
A fólia kiválasztása során érdemes odafigyelni arra, hogy:
- mekkora a tető hajlásszöge,
- milyen a tető típusa,
- vannak-e speciális időjárási körülmények (pl. vízpart, hegyvidék satöbbi),
- illetve hogy mire használjuk majd a tető/padlásteret.
Ha a padlásteret lakótérként akarjuk használni, akkor a fóliát a lakótér felöli oldalra kell helyezni – ellenkező esetben pedig a cserepek alá. Ebben az esetben figyelni kell arra, hogy csak páraáteresztő fóliát lehet telepíteni, hiszen a belső párának „valahol” ki kell szabadulnia.
Erre nagyon oda kell figyelni, hiszen a rosszul kiválasztott, vagy hanyagul felhelyezett fólia, a rétegek nem szabályszerű alkalmazása penészedést fog okozni.
Egy felújításra szoruló ház tökéltetes tetőfóliázása, cserepeslemez alá.
Párazáró fóliát csak kétszeresen átszellőztetett tetők esetében kell alkalmazni. Természetesen ezekkel egy szakember mind-mind tisztában van, épp ezért nem célszerű egyedül megvásárolni a fóliát, hanem a szakemberrel együtt kell megbeszélni. Ő ugyanis tudni fogja, hogy a rendeltetésének megfelelően melyik lesz megfelelő fólia.
A tetőfedő fólia kiválasztása során arra kell figyelni, hogy:
- jó hő-és UV-állóságú legyen
- magas szakítószilárdsággal rendelkezzen
- kiváló páraáteresztő- és vízzáró-képessége legyen
- jó hidegtűrő-képességgel rendelkezzen
Mi az az Sd érték?
A fentieken túl azt is figyelembe kell venni, hogy mekkora a tetőfólia Sd értéke. Ez az érték a fóliák páradiffúziós ellenállását, páraáteresztő-képességét mutatja meg. Példának okáért egy 50-es Sd értékű fólia párával szembeni ellenállása egyenlő egy 50 méter vastag levegőrétegével.
0,3 m-es érték alatt páraáteresztő, 100-as Sd érték alatt párafékező, efölött pedig párazáró tetőfóliáról beszélünk.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a beépített tetőterek esetén páraáteresztő fóliát kell használni. Ezeknek a fóliáknak az Sd értéke kisebb (0,02-0,2 m közötti).
A tetőfóliák vízzárósága
A tetőfóliákat nem csak az Sd érték alapján lehet osztályozni, hanem vízzáróság szerint is; ezeket hagyományosan W1, W2, illetve W3-mal jelölik.
A W1-es jelzésű tetőfóliák a leginkább vízállóak, valamint fontos kritérium, hogy 25 fokos hajlásszög alatt is lehet őket alkalmazni.
A W2-es jelzéssel ellátott fóliák már csupán mérsékelten vízállóak, és nem is lehet őket 25 fokos hajlásszög alatt használni.
Ebből némileg logikusan következik, hogy a W3-as jelzésű fóliákat már abszolút nem is lehet tetőkre használni – csupán függőlegesen alkalmazhatóak.
A nagy kérdés: párazáró, vagy páraáteresztő fólia?
A cikkben már többször is szó esett a párazáró, illetve páraáteresztő fóliákról, úgyhogy itt az ideje, hogy külön-külön is megvizsgáljuk őket. Először is nézzük meg, hogy mikor kell párazáró fóliát alkalmazni!
A párazáró tetőfóliák
A párazáró tetőfóliákat külsőleg olyan padlástereken lehet használni, ami nem lakott (és nem is tervezzük majd lakhatási célra használni). Belső használat esetén pedig közvetlenül a burkolat után kell kifeszíteni.
A fóliák súlya nagyjából 100-140 g/nm között van. Magas szakítószilárdsággal rendelkezik, és – ahogy feljebb is írtuk – kétszeresen átszellőztetett tetőknél kell használni.
A feladata, hogy elvezesse az esőt, a páralecsapódást és a porhót . Azonban ehhez szükség van egy légrésre is, ahol a megrekedt pára, illetve a csapadék kijuthat.
Páraáteresztő tetőfóliák
A beépített padlásterek, illetve egyszeresen átszellőztetett rétegrend esetében páraáteresztő fóliát kell használni. (Ezzel diffúziós fólia néven is találkozhatsz). Ilyenkor a szarufák teljes mértékben kitölthetőek hőszigeteléssel.
A súlyuk 100-170 g/nm között mozog, az Sd értékük pedig minden esetben 0,05 m alatt van.
A tetőfóliák hőtűrő képessége
Végül, de nem utolsó sorban, fontos szempont, hogy mekkora a tetőfólia hőtűrő-képessége, és mekkora volumenben képes elviselni a hideget, és a meleget.
A legtöbb fólia esetében a hideg szempontjából nem kell aggódnunk – ugyanis már egy közepes árkategóriájú fólia is képes kibírni akár a mínusz 30-40 fokos hideget is. (Ilyen hideg pedig valljuk be, ritkán van hazánkban.)
Épp ezért talán sokkal fontosabb az, hogy mekkora az a legmagasabb hőmérséklet, amelyet a fólia még képes elviselni. Ugyanis a nyári melegben, amikor kint 40 fok van, a tetőfedők alatti belső hőmérséklet könnyen elérheti a 70-80 fokot is.
Arra is oda kell figyelni, hogy a cserepeslemez alá magasabb hőtűrő-képességű fólia kell, mint a zsindely alá. A nyári napokon ugyanis a cserepeslemez képes akár a már említett 70-80 fokra is felmelegedni, amit csak egy irányba tud sugározni – a fólia felé.
Épp ezért a cserepeslemezek alá olyan fóliát kell választani, ami minimum 75 Celsius fokot is kibír. (A legjobb, ha olyan anyagot vásárolunk, ami kibírja az akár 90 Celsius fokot is.) Ebben az esetben mindenképp érdemes a gyártó által javasolt, forgalmazott tetőfóliát használni.
Ellenkező esetben a tetőfólia gyakorlatilag néhány év alatt szétporlad – ezt pedig elsőként a tető gerincén lehet észrevenni.
Összegzés
A tetőfólia megfelelő kiválasztása tehát nem egyszerű feladat, hiszen rengeteg, speciális szempontot figyelembe kell venni. Legyen szó teljes tetőcseréről, vagy utólagos tetőfóliázásról, érdemes kikérni a szakemberek véleményét – vagy teljes egészében a kivitelezőre bízni a kiválasztását.
Nagyon köszönöm! “
